Az áfakódtól a NAV-adókódig: így készül a megfeleltetés az eÁFA-hoz
Hogyan feleltethetők meg a belső áfakódok a NAV standard adókódjainak az eÁFA-ban? A kódok felépítése, lépések, részleges levonás és tipikus kivételek.
Az eÁFA-ban az áfaanalitika minden tételéhez meg kell adni a NAV standard adókódját. Ebből tudja a NAV rendszere, hogy a tétel összege a bevallás melyik sorába tartozik. A könyvelési rendszerek azonban saját áfakódokkal dolgoznak, ezért a bevallás elkészítése előtt minden használt belső áfakódhoz hozzá kell rendelni a megfelelő NAV-kódot. A NAV specifikációja ezt az eÁFA-ra való felkészülés fontos feladatának nevezi.
A megfeleltetés nem egyszerű kétoszlopos kódlista: a belső áfakódok jellemzően az ügylettípust, a NAV standard adókódjai pedig a bevallási sorokat írják le. A cikk bemutatja ezt a különbséget, a NAV-kódok felépítését, a megfeleltetés lépéseit és a leggyakoribb kivételeket.
A NAV standard adókód-katalógusa számokban
- 234 standard adókód a 2026. szeptember 4-i katalógusban
- 8 kódelemtípus: fő és részletező sorok, melléklap, kiegészítő jelzés
- ≤ 2 adózási pozíció kódonként: legfeljebb egy fizetendő és egy levonható
Forrás: NAV standard adókód-katalógus és eÁFA M2M 2.0 specifikáció
Mi változik az ÁNYK-hoz képest?
Az ÁNYK-s áfabevallásban a bevallás sorait az adózó töltötte ki — maga, vagy a könyvelőprogramja segítségével. Minden sorba az oda tartozó ügyletek összesített adóalapja és adója került; azt, hogy egy sor mely bizonylatokból állt össze, a bevallás nem mutatta.
Az eÁFA-ban ez a munkamegosztás megfordul. Az adózó nem sorösszegeket ad át, hanem a mögöttük álló bizonylatokat tételesen, mindegyiket standard adókóddal ellátva. A bevallási sorokat a NAV rendszere állítja elő: a tételeket standard adókódonként összesíti, és ebből határozza meg az egyes sorok adóalapját és adóját. A bevallás főösszegeit — a befizetendő, a visszaigényelhető vagy a következő időszakra átvihető adót — az adózó továbbra is megadja, ezeket azonban a NAV a tételekből számolt értékekkel veti össze.
| Kérdés | ÁNYK | eÁFA |
|---|---|---|
| Mit ad át az adózó? | Soronként összesített adóalapot és adót | A bizonylatokat tételesen, standard adókóddal |
| Ki képezi a bevallási sorokat? | Az adózó vagy a könyvelőprogramja | A NAV rendszere, adókódonként összesítve |
| Mi az adókód szerepe? | A könyvelőprogram belső besorolása, a bevallásban nem jelenik meg | A bevallás tartalmát meghatározó besorolás |
Ebből következik, hogy az adókód az eÁFA-ban nem kiegészítő adat: ha hibás, a tétel összege rossz bevallási sorba kerül, még akkor is, ha maga a bizonylat helyesen szerepel. A megfeleltetés pontossága ezért közvetlenül a bevallás helyességét határozza meg.
Miért tér el a belső áfakód a NAV-kódtól?
A vállalkozások belső áfakódjai jellemzően ügylettípusokhoz igazodnak: külön kódot kap a telefonszámla, az üzemanyag, a reprezentáció, a személygépkocsi-költség vagy a tárgyi eszköz. Így a könyvelésből azonnal kiderül, milyen gazdasági eseményről van szó, és a program a levonható hányadot is automatikusan számolja.
A NAV standard adókódja más logikát követ: azt írja le, hogy a tétel a bevallás mely sorát vagy sorait érinti. A NAV fejlesztői szerint a standard adókód olyan egyedi azonosító, amely meghatározza, hogy a tétel összege a bevallás melyik mezőjébe kerül. A katalógus tehát a bevallási sorok lehetséges kombinációit tartalmazza, nem az ügylettípusokat.
Ebből adódik a legfontosabb gyakorlati következmény: ha az ügylet jellege nem változtat a bevallási soron, a NAV-nál külön kód sem tartozik hozzá. Jó példa erre a telefonszámla. A belső rendszerben többnyire saját kódja van, mert áfájának csak 70%-a vonható le, a bevallásban azonban ugyanabba a sorba kerül, mint bármely más 27%-os belföldi beszerzés. Az analitikában ezért az általános MD66 kódot kapja; a részleges levonást nem a kód, hanem a tételhez megadott levonási adatok — a levonási hányados és a levonható összeg — fejezik ki.
| Belső áfakód (példa) | NAV standard adókód | Kiegészítő adat |
|---|---|---|
| Bejövő 27%, általános költség | MD66 | — |
| Bejövő 27%, telefon (30% nem levonható) | MD66 | Levonási hányados (0,7) és levonható összeg — Áfa tv. 124. § (3) |
| Bejövő 27%, személygépkocsi üzemeltetése, bérlése (50% nem levonható) | MD66 | Levonási hányados (0,5) és levonható összeg — Áfa tv. 124. § (4) |
| Bejövő 27%, arányosítással levonható | MD68 | Levonási hányados és levonható összeg |
| Bejövő 27%, tárgyi eszköz | MD66 DD77 | — (a tárgyi eszköz jelleget a DD77 elem jelzi) |
| Bejövő, nem levonható (parkolás, vendéglátás) | KL V00, vagy a tétel el is hagyható | — |
| Belföldi fordított adózású beszerzés, levonással | MP29 MD66 | Egy fizetendő és egy levonható pozíció |
| Kimenő 27%, előleg | MP07 DP45 | — |
A táblázatból a két leggyakoribb eltérés olvasható ki. Egyrészt több belső kód is ugyanahhoz a NAV-kódhoz tartozhat (általános költség, telefon, gépkocsi-szolgáltatás → MD66). Másrészt egy általános belső kódhoz több NAV-kód is tartozhat („bejövő 27%” → MD66 vagy MD66 DD77). Az első eset nem okoz gondot, a második viszont döntést igényel: vagy részletesebb belső kódokat kell bevezetni, vagy a megfeleltetésnek egy további adatot — például a főkönyvi számlát — is figyelembe kell vennie.
Hogyan épül fel a NAV standard adókódja?
A standard adókód szóközzel elválasztott elemekből áll. Az elemek bevallási sorokra, melléklapra vagy kiegészítő jelzésre utalnak, így a kódból kiolvasható, hogy a tétel a bevallás mely részeit érinti.
| Elem | Jelentése | Példa |
|---|---|---|
| MPxxx | Fizetendő fő sor | MP07 — 27%-os belföldi értékesítés |
| DPxxx | Fizetendő részletező sor | DP45 — előleg |
| MDxxx | Levonható fő sor | MD66 — 27%-os belföldi beszerzés levonható adója |
| DDxxx | Levonható részletező sor | DD77 — tárgyi eszköz beszerzése |
| DHxxx | Részletező kiemelő sor | DH90 — területi hatályon kívüli termékértékesítés |
| PGxxx | Melléklap | PG08 — a fordított adózású beszerzések melléklapja |
| Kxxx / Vxxx | Kulcs–érték pár kiegészítő jelzéshez | VV — vas és acél, VM — mezőgazdasági termék |
Egy összetett példa: az MP29 DP101 MD66 PG08 VV kód vas- és acéltermék fordított adózású, 27%-os beszerzését jelöli, adólevonással. Az MP29 a fordított adózás alapján fizetendő adó fő sora, a DP101 a hozzá tartozó részletező sor, az MD66 a levonható adó fő sora, a PG08 a kötelezően kitöltendő melléklap, a VV pedig a termékkört jelzi. Egyetlen kód így öt bevallási adatot határoz meg.
Mely elemek szerepelhetnek együtt?
A NAV leírása azt is szabályozza, hogyan kombinálhatók az elemek. Minden kódban van legalább egy fő sor; hogy fizetendő, levonható vagy mindkettő, az ügylettől függ:
Csak fizetendő adó: ha a kódban nincs levonható fő sor, pontosan egy fizetendő fő sort kell tartalmaznia. Ilyen például a Közösségen belüli 27%-os termékbeszerzés adólevonás nélkül: MP14.
Csak levonható adó: ha a kódban nincs fizetendő fő sor, pontosan egy levonható fő sort kell tartalmaznia. Ilyen például a 27%-os belföldi beszerzés levonható adója: MD66.
Mindkettő: ha az ügylet fizetendő és levonható adót is keletkeztet, a kód mindkét fő sort tartalmazza. Ilyen a Közösségen belüli 27%-os termékbeszerzés adólevonással: MP14 MD69.
Egy kódhoz legfeljebb két adózási pozíció tartozhat: legfeljebb egy fizetendő és legfeljebb egy levonható. Az egyéb (OTHER) pozíció, amely jellemzően a belföldi adókötelezettséget nem keletkeztető tételeké, más pozícióval nem kombinálható.
Standard kód és beszédes kód
A katalógus minden standard kódhoz egy rövidebb, úgynevezett beszédes kódot is rendel: az MP07-hez például az F07-et, az MD66-hoz az L66-ot. A NAV fejlesztői szerint a beszédes kód csak a webes felületen jelenik meg, a standard kód egyértelmű megfelelőjeként. XML-feltöltésnél és gépi kapcsolatnál mindig a standard adókódot kell használni.
A saját áfakód helye az XML-ben
Minden tételhez két kód adható meg: a kötelező standard adókód és a nem kötelező vállalati adókód (ownTaxCode). A vállalati kód formátumát a séma nem köti meg. A specifikáció mégis javasolja a megadását, mert enélkül nehezebb visszakeresni, melyik belső kódból és melyik megfeleltetésből származik egy kifogásolt tétel.
A katalógus: rögzített, de bővülhet
A NAV a standard adókódokat Excel-táblázatként teszi közzé a nav-gov-hu/eVAT GitHub-tárhelyen és az eÁFA dokumentációs oldalán, gépi kapcsolaton pedig le is kérdezhetők. A NAV leírása szerint az eÁFA-ban kizárólag a hatályos standard adókódok használhatók; a lista ugyanakkor ügyféli javaslatra és jogszabályváltozás nyomán bővülhet.
A kód jelentése állandó. A NAV fejlesztői szerint egy adókód mindig ugyanazt jelenti; ha a tartalma változik, új kód jön létre. Egy már elkészült megfeleltetés tehát nem válik észrevétlenül hibássá.
Az érvényesség dátumhoz kötött. A katalógus lekérdezése az adott napon hatályos kódokat adja vissza, érvényességük kezdetével és végével. A NAV azt vizsgálja, hogy a kód a tétel adózási dátumán érvényes volt-e.
Nem minden ügylethez van kód. Egy ügyviteli szoftver fejlesztője a NAV fejlesztői fórumán arról számolt be, hogy 274 saját áfatípusából 254-hez talált egyértelmű NAV-kódot, 20-hoz nem. Ilyenkor érdemes a NAV-hoz fordulni, mert a Readme szerint a katalógus javaslatra bővíthető.
A katalógusban is lehet hiba. A tárhely nyilvános hibabejelentései között előfordult már felcserélt leírás, hiányzó kódelem és egy kódba került dupla szóköz. Célszerű ezért a katalógust gépi lekérdezéssel átvenni, és minden új változatot összevetni az előzővel.
A NAV közlése szerint a 2026. szeptember 4-i katalógus érdemi kódváltozást nem hozott, csak javításokat tartalmaz. A hatályos lista az adókód-adatbázisunkban kereshető.
A megfeleltetés lépésről lépésre
| Lépés | Teendő | Miért fontos? |
|---|---|---|
| 1. Leltár | A ténylegesen használt belső áfakódok összegyűjtése az elmúlt egy-két év forgalma alapján | A NAV fejlesztői szerint nem a teljes katalógust, csak a vállalkozás által használt kódokat kell megfeleltetni |
| 2. Bevallási sorok | Belső kódonként annak rögzítése, hogy eddig mely bevallási sorokba került | A standard kód a bevallási sorokból épül fel, ezért ez a legbiztosabb kiindulópont |
| 3. Hozzárendelés | A NAV-kód kiválasztása a katalógusból a bevallási sorok alapján | Összetett ügyletnél (fordított adózás, Közösségen belüli beszerzés) egy kód több sort is lefed |
| 4. Bontás | Ha egy belső kódhoz több NAV-kód tartozhat, döntés a belső kód felbontásáról vagy egy további feltételről | Tipikusan tárgyi eszköz, apport és előleg esetén |
| 5. Levonási adatok | Részleges levonásnál a levonási hányados és a levonható összeg számítási szabályának rögzítése | Ez nem kód, hanem adat; MD64–MD66 kódnál ilyenkor a hányados kötelező |
| 6. Próba | Próbabevallás egy lezárt időszakra, a NAV visszajelzéseinek és az általa javasolt kódoknak az áttekintése | A hibás megfeleltetés még az éles bevallás előtt kiderül |
| 7. Karbantartás | Verziózott, érvényességi dátumokat tartalmazó tábla; felülvizsgálat minden új katalógusnál és új belső kódnál | A NAV szerint érvénytelen kóddal nem képezhető bevallás |
A tételeket bizonylaton belül sem kell számlasoronként átadni. A NAV fejlesztői szerint az eÁFA bizonylatalapú: az azonos adókódú számlasorok összevonhatók, az eltérő kódúak pedig ugyanazzal a bizonylatazonosítóval, külön adózási adatként vagy külön tételsoron szerepelnek. Egy kivételre azonban figyelni kell: ha egy számla egyik tételére tételes levonási szabály, a másikra arányosítás vonatkozik, a kettő a specifikáció szerint nem vonható össze, hanem két kódon (például MD66 és MD68) kell szerepeltetni.
Részleges levonás: adat, nem kód
A megfeleltetés során a leggyakoribb félreértés a részleges levonáshoz kapcsolódik. A belső rendszerek erre gyakran külön áfakódot használnak, a NAV-nál viszont a levonható hányad a tétel levonási adataiban jelenik meg:
Százalékos korlátozás (Áfa tv. 124. § (3)–(4)): a telefon- és az internetalapú beszédszolgáltatás áfájának 30%-a, a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás és a személygépkocsi-bérlés áfájának 50%-a nem vonható le. A tétel MD66 kódon, a teljes adóval szerepel, a levonási hányadossal és a levonható összeggel együtt.
Arányosítás (Áfa tv. 123. §): MD68 kód, a levonási hányadossal. Az év végi kiigazításhoz nem kell az összes érintett számlát újra szerepeltetni; a különbözet egyetlen számviteli bizonylattal rendezhető.
Teljes tilalom (Áfa tv. 124. § (1)–(2)): a tétel elhagyható, vagy KL V00 kóddal szerepeltethető. Levonási hányadost ilyenkor nem kell megadni; értéke egyébként is csak 0-nál nagyobb lehet.
Ha a levonható összeg meghaladja az adót, vagy MD64–MD66 kódnál a levonási adatok mellől hiányzik a hányados, a NAV rendszere hibával elutasítja a tételt. A kapcsolódó validációs üzenetek
Mit jelent ez nálad?
Vállalatoknak
Vállalatnál a megfeleltetés egyszeri feladatnak tűnhet, valójában folyamatosan karbantartandó törzsadat. A specifikáció is azt javasolja, hogy a NAV-kódokat ne a programkódban rögzítsék, hanem külső, módosítható beállításként kezeljék.
Kijelölt felelős: a megfeleltetési tábla tartalmáért jellemzően a főkönyvelő vagy az adózási terület felel, szükség esetén adótanácsadó bevonásával; a műszaki beállítás a szoftver feladata.
Új belső kód csak NAV-kóddal együtt: ha az ERP-ben új áfakód jön létre, a NAV-kódot is azonnal hozzá kell rendelni, különben a hiány csak a következő bevallásnál derül ki.
A vállalati kód átadása: a belső áfakód (ownTaxCode) megadása nem kötelező, de ha a NAV kifogásol egy tételt, ebből azonnal kiderül, melyik belső kód és melyik megfeleltetés okozta a hibát.
A megfeleltetést szerkeszthető, verziózott törzsadatként érdemes kezelni, hogy az új belső kódok és a NAV katalógusának változásai ellenőrizhetően átvezethetők legyenek.
Könyvelőirodáknak
Könyvelőirodánál a megfeleltetést ügyfelenként kell elvégezni, de nem minden ügyfélnél kell elölről kezdeni: az ügyfelek könyvelése jellemzően néhány könyvelőprogramban, hasonló áfakódlistákkal történik.
Alaptábla könyvelőprogramonként: érdemes egy közös, ellenőrzött megfeleltetésből kiindulni, és ügyfelenként csak az eltéréseket rögzíteni.
Kiemelt figyelmet igénylő ügyfelek: az arányosítással levonó, fordított adózással érintett, importáló vagy tárgyi eszközt beszerző ügyfeleknél a megfeleltetést és a levonási adatokat is különösen gondosan kell kezelni.
Éves felülvizsgálat: minden új katalógusnál ügyfelenként meg kell nézni, érinti-e a változás a használt kódokat.
Könyvelőirodánál a megfeleltetés ügyfelenként eltérhet, ezért a beállításokat és a jóváhagyásukat cégenként elkülönítve kell kezelni.
Mit kérdezhet le a szoftver a NAV-tól?
Gépi kapcsolaton három lekérdezés is segíti a megfeleltetést. Mindhárom a technikai felhasználó „VM2M Kényelmi szolgáltatások, lekérdezések” jogosultságával érhető el.
| Lekérdezés | Mit ad vissza? | Mire használható? |
|---|---|---|
| Adókód-katalógus (queryTaxCodeCatalog) | A megadott napon hatályos kódokat, érvényességi időszakkal, fizetendő/levonható jelöléssel, leírással, a hozzájuk tartozó bevallási sorokkal és kötelező melléklappal | A szoftverben tárolt katalógus naprakészen tartására |
| Számla adókódjai (queryInvoiceTaxCode) | A NAV által a számlához — kérésre tételenként is — rendelt adókódokat és az áfa szempontjából releváns figyelmeztetéseket | A saját besorolás összevetésére a NAV-éval |
| Vámhatározat adókódjai (queryCustomsDeclarationTaxCode) | Az eVÁM-határozathoz rendelt adókódokat | Import tételeknél; a NAV a határozatot jellemzően 24 órán belül dolgozza fel |
A NAV által javasolt kód hasznos ellenőrzési pont, de nem helyettesíti a saját besorolást. A javaslat a számlaadatokon alapul, így nem veheti figyelembe az adózó döntésén múló körülményeket — például azt, hogy a beszerzés tárgyi eszköz-e, vagy az adó mekkora része vonható le.
Adókóddal kapcsolatos NAV-visszajelzések
A hibás megfeleltetést a NAV ellenőrzései kiszűrik. A legfontosabb adókóddal kapcsolatos üzenetek:
| Üzenet | Súlyosság | Mikor jelentkezik? |
|---|---|---|
| INVALID_TAXCODE | Blokkoló | A kód nem szerepel a katalógusban, vagy a tétel adózási dátuma kívül esik az érvényességi időszakán |
| STANDARDTAXCODE_PAYABLE / DEDUCTIBLE / OTHER_NOT_ALLOWED | Blokkoló | A pozíció nem illik a kódhoz, például levonható pozíció szerepel fizetendő kódon |
| MISSING_DEDUCTION_RATE | Blokkoló | MD64–MD66 kódnál a levonási adatok mellől hiányzik a hányados |
| INVALID_DEDUCTION_AMOUNT | Blokkoló | A levonható összeg meghaladja az adót |
| MISSING_STANDARD_TAX_CODE | Blokkoló | A bevallás melléklapot tartalmaz, de nincs hozzá tartozó adókód |
| INCOMPATIBLE_TAXCODES | Figyelmeztetés | Egy bizonylaton egymást kizáró kódok szerepelnek, például belföldi és Közösségen belüli értékesítés |
| CONFLICTING_STANDARDTAXCODE | Figyelmeztetés | A tétel áfás, az Online Számla adatai szerint viszont áfamentes |
| TAX_CODE_NOT_SELF_CHECK | Figyelmeztetés | MP31-es tétel szerepel önellenőrzésben, pedig ezt jellemzően a soron következő bevallásban kell rendezni |
Az üzenetek magyarázata, a javítás módja és a NAV fejlesztőinek kapcsolódó válaszai a validációs üzenetek adatbázisában kereshetők. eÁFA validációs üzenetek
Gyakorlati esetek: melyik NAV-adókód illik a tételhez?
Melyik NAV-adókód illik a tételhez?
Hat helyzet, amelyben a belső áfakód és a NAV standard adókódja jellemzően eltér egymástól. A magyarázatok a NAV specifikációján és a NAV fejlesztőinek nyilvános válaszain alapulnak.
- A cég mobiltelefon-számlát fogad be: adóalap 10 000 Ft, áfa 2 700 Ft. A belső rendszerben erre külön, „telefon, 70%-ban levonható” áfakód szolgál. Milyen adatokkal kerül a tétel az analitikába?
- Külön, telefonszámlára szolgáló NAV-adókóddal — Nem. A NAV katalógusában nincs ilyen kód, mert a telefonszámla a bevallásban ugyanabba a sorba kerül, mint bármely más 27%-os belföldi beszerzés.
- Helyes: MD66, taxAmount 2 700, deductionRate 0.7, deductionAmount 1 890 — Helyes. A 30%-os levonási korlátozás (Áfa tv. 124. § (3)) nem adókód, hanem levonási adat: a tétel MD66 kódon, a teljes áfával szerepel, a levonható részt a levonási hányados és a levonható összeg adja meg. Ilyenkor a hányados megadása kötelező.
- MD66, taxAmount 1 890, levonási adatok nélkül — Nem. A taxAmount a számlán szereplő teljes adó. Ha csak a levonható részt adnánk meg, a rendszer a 27%-os kulcshoz viszonyítva eltérést találna az adóalap és az adó között.
- Parkolási számla érkezik, amelynek áfája az Áfa tv. 124. § (2) e) pontja alapján nem vonható le. Mi a helyes eljárás?
- MD66 kód, 0 levonási hányadossal — Nem. A levonási hányados csak 0-nál nagyobb és 1-nél kisebb szám lehet, a teljes tilalmat nem így kell jelölni.
- Helyes: KL V00 kóddal szerepeltethető, de el is hagyható — Helyes. A NAV fejlesztőinek válasza szerint a kizárólag levonási tilalom alá eső számla kihagyható az analitikából; ha az adózó mégis szerepelteti, KL V00 kódot kell használnia. A specifikáció is így rendelkezik a le nem vonható tételekről.
- MD66 kód, egyéb (OTHER) pozícióval — Nem. Az MD66 levonható kód, egyéb pozícióval a rendszer elutasítja (STANDARDTAXCODE_OTHER_NOT_ALLOWED).
- A cég belföldön, 27%-os áfával laptopot vásárol, és tárgyi eszközként aktiválja. A belső áfakód „bejövő 27%”. Melyik NAV-kód a helyes?
- MD66 — Nem teljes. Az MD66 a levonható adó fő sora, a bevallás azonban a tárgyi eszköz beszerzését külön részletező sorban is kimutatja, ezért ennek saját kódja van.
- MD66 DD78 — Nem. A DD78 az apportként beszerzett eszközöket jelöli.
- Helyes: MD66 DD77 — Helyes. A DD77 elem jelzi a tárgyi eszköz beszerzését. Az általános „bejövő 27%” kód tehát nem elég: vagy külön belső kódot kell létrehozni a tárgyi eszközökre, vagy a megfeleltetésnek egy további adatot — például a főkönyvi számlát — is figyelembe kell vennie.
- Belföldi fordított adózású beszerzés (Áfa tv. 142. §) 27%-os mértékkel, teljes levonási joggal. Hogyan szerepel az analitikában?
- Helyes: MP29 MD66 kóddal, egy fizetendő és egy levonható pozícióval — Helyes. Ha egy kódhoz fizetendő és levonható pozíció is tartozhat, a tételnél mindkettőt ki kell tölteni; kettőnél több pozíció nem adható meg.
- Két tételsoron, MP29 fizetendő és MD66 levonható kóddal — Nem ez a katalógus szerinti megoldás. Erre az ügyletre egyetlen összetett kód szolgál, amely mindkét bevallási sort lefedi, és az ügyletet egy tételként írja le.
- Csak MP29 kóddal, a levonást a következő időszakban érvényesítve — Nem. Az MP29 önmagában adólevonás nélküli fordított adózást jelöl; ha az adózó az adott időszakban él a levonási jogával, az összetett kód a helyes.
- Egy szeptember 20-i adózási dátumú tételt nyújtanak be, miközben új adókód-katalógus jelent meg. Mi alapján dől el, hogy a használt kód érvényes-e?
- Helyes: A tétel adózási dátuma (taxpointDate) alapján — Helyes. INVALID_TAXCODE hibát kap a tétel, ha a kód nem szerepel a katalógusban, vagy ha a tétel adózási dátuma kívül esik a kód érvényességi időszakán. Ezért a megfeleltetési táblában is érdemes érvényességi dátumokat vezetni.
- A beküldés napja alapján — Nem. A NAV nem a beküldés napján vizsgálja a kód érvényességét.
- A bevallási időszak első napja alapján — Nem. A rendszer tételenként, az adózási dátum alapján vizsgálja az érvényességet.
- A webes felületen a 27%-os értékesítés „F07” kóddal jelenik meg. Mi kerül az M2M-en beküldött XML-be?
- F07 — Nem. Az F07 a beszédes kód, amely csak a webes felületen jelenik meg.
- A saját belső áfakód — Nem. A belső kód az ownTaxCode mezőben adható meg, a standard adókódot azonban nem helyettesíti.
- Helyes: MP07 — Helyes. XML-feltöltésnél és gépi kapcsolatnál a standard adókódot kell használni; a NAV fejlesztői szerint a beszédes kód ennek rövidebb, egyértelmű megfelelője.
Hogyan támogat a SimplyX?
A SimplyX-be az áfaanalitika Excel-állományként tölthető be. Az oszlopok és a belső áfakódok NAV-adókódokhoz rendelése beállításként rögzíthető, így nem kell minden időszakban megismételni. A rendszer ebből állítja elő a NAV által elvárt eÁFA XML-t, ellenőrzi beküldés előtt, megjeleníti a NAV validációs eredményeit, a bevallást pedig a felhasználó a SimplyX felületéről, M2M-kapcsolaton nyújtja be. Könyvelőirodák és cégcsoportok több céget kezelhetnek egy rendszerben, cégenkénti jogosultságokkal és elkülönített adatokkal. Így működik a SimplyX eÁFA M2M
Kapcsolódó fogalmak
Adókód — a NAV standard adókódjainak kereshető adatbázisa
eÁFA — az elektronikus áfarendszer
eÁFA M2M — a gép-gép kapcsolat az eÁFA-rendszerrel
Technikai felhasználó — a gépi kapcsolat hitelesítése
A következő lépés
A megfeleltetési tábla csak akkor ér célt, ha a beküldés feltételei is rendben vannak. A sorozat 5. része a regisztrációt és a jogosultságokat tekinti át: ki mit állít be a vállalatnál és a könyvelőirodában. Az XML felépítését és az adatköröket a 3. rész mutatja be.
Források
NAV: eÁFA M2M 2.0 interfészspecifikáció, v1.1 (2026. július)
NAV: standard adókód-katalógus (nav-gov-hu/eVAT)
NAV: a standard adókód elemei és képzési szabályai (Readme)
NAV-fejlesztői válasz: a sorösszesítés a tételekből számolható (#31)
NAV-fejlesztői válasz: az adókód jelentése nem változik (#35)
NAV-fejlesztői válasz: standard és beszédes adókód (issue #70)
NAV-fejlesztői válasz: csak a használt kódokat kell megfeleltetni (issue #19)
NAV-fejlesztői válasz: levonási adatok és KL V00 (#284)
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, 123–124. §